' szeretném hinni, hogy van ilyen, hogy valaki, ha nagyon akar, majd eljön, hogy: 'szia, hát én jöttem. én vagyok azért mert te vagy. nem tudom mi lesz velünk közben, de valami azért csak akad.'
péntek
péntek
hétfő
'- Már mész? - kérdeztem. "Hiszen csak most jöttél" -fejezted be gondolatban. Egyikünknek sem volt érzéke a nagy pillanatokhoz. Bólintottál - menned kell - pedig időd éppenséggel lett volna; fura, hogy pont ma, pont ekkor,mert ha valamid, hát időd sosem szokott lenni. Lázasan keresgéltem valami kapaszkodó után, amivel rábírhatnálak, hogy maradj, illetve mégsem, inkább arra, hogy elmenj, de mégis valahogy maradj - de nem adtál kapaszkodót, elvetted a hangomat is, apró suta mozdulatokkal irányítottál, én pedig lestem, hogy pontosan azt tehessem, amit vársz tőlem. Nem voltam magamnál. Te voltál nálam. Csak estefelé jöttem rá, miközben nézegettem, amit hoztál nekem, hogy miért kellett mozgásban maradnod - különben megremegett volna a térded .. '
szombat
Feliratkozás:
Megjegyzések (Atom)



