' Mi az, ami nem őt juttatja eszembe?
Nem nézhetek erre a padlóra anélkül, hogy lábának nyomát ne látnám rajta.
Minden felhőben, minden fában az ő arcát látom, őt rejti az éjszaka, ő bukkan elém a nappal csalóka fényeiben.
Jelentéktelen férfi és női arcok, a saját arcom mind gúnyosan őrá emlékeztetnek.
Az egész világ körülöttem azt bizonyítja szüntelen, hogy létezett, és én elvesztettem őt .. '

' Minden álmunk valóra válhat, ha van merszünk utánnuk eredni .. '

' nem nézek rád, közömbös leszek, mostantól az akarok lenni és nem akarok a szádhoz érni, mint régen, mint tegnap .. '

' fordulj csak másfelé, nézd a házakat , vagy a kék eget. De sose gondolj arra, hogy én szerettelek .. ' (8)

' tudni fogsz majd róla, ha véletlenül valaki megbabonáz .. '

' nem számít mi lesz, sosem fogsz engem sírni látni .. '

' .. csinálj bármit, amit szeretnél ; Csak gondolj mindig rám! .. '

' azt viszont már réges-rég tudom, hogy ha valami túl szép, hogy igaz
legyen, akkor az az is. ha valaki pontosan azokat a csillagokat ígéri
az égről, amikre vágyom, akkor hazudik .. '

' de soha ne félj, minden életedben Ott leszek én is .. '

' A szíved úgy dobog, hogy szinte ide hallatszik,mégis kemény, mint a gyémánt .. '

' Nem vagyok rád dühös.Türelmetlenek vagyunk,nincs bennünk elég megértés. Álmodozunk,a lehetetlent akarjuk. Te is, én is. Szeretném elfelejteni a múltamat. Általad,veled akarok túllépni rajta.Nem hagylak el.Melletted leszek addig,míg rá nem ébredek, hogy közös álmaink sose válhatnak valóra .. '

' Mindig
mondogattam, hogy én bizony nem fogom senkinek sem odaadni a szívem. De
ha gondolod, Te tehetsz egy próbát arra, hogy ellopd .. '

' Ha akarod ha nem a mosolyodat mindennél jobban szeretem .. '

annyirajó. *-*

Áttetsző arany ingében ragyogva
jött a nyári hajnal a réten át;
azt hitte, hogy még alszom, mert mikor
házam elé ért, elmosolyodott,
körülnézett s a nyitott ablakon
nesztelenül beugrott a szobámba,
aztán könnyű ingét ágyamra dobva
bebújt hozzám a takaró alá.
Azt hitte, hogy még alszom s megölelt
s én mozdulni sem mertem, félve, hogy
felébredek és álomnak remélve,
hogy ébren vagyok… és húnyt szemmel és
mozdulatlanul és remegve tűrtem,
hogy karjaimba fészkelje magát,
s mintha egyetlen érzék erejébe
gyült volna testem-lelkem minden éhe
és szomja és a beteljesedés
minden igérete, csak a tapintás
néma ajkával s vak szemeivel
szürcsöltem, láttam, éreztem, öleltem
az égi vendég ajándékait:
ujjainak játékában a napfény
lobogó lepkéit, karjában a
rét illatának harmatos husát
s egész testében az egymásbaringó
felhők mindenütt egyforma ölét.
Mondom, húnyt szemmel, mozdulatlanul
feküdtem ott a gyanútlan karokban,
de mikor végre álom s ébredés közt
félig tolvaj s fél-részeg öntudattal
megloptam az istenek gyönyörét,
nem bírtam tovább és csókolni kezdtem
és felütöttem szememet… Ő
ép fölnézett rám. A kedves mosoly
megüvegesedett rémült szemén,
arcán elsápadt és kigyúlt a szégyen:
Te meglestél!... – sikoltotta, s felugrott
és menekült, már az ablakhoz ért
és belefoszlott a hajnali égbe.
Én felültem és értelmetlenül
és soká bámultam magma elé:
szénaszag csapott be az ablakon,
messziről zúgott a hegyi patak,
a szoba még sötét volt, de a nap már
ágyamra tűzött, és a takarón
úgy pihent a fény tűzfátyola, mint
egy odadobott könnyű arany ing.

' Látod hogy őrült, látod hogy boldog,látod hogy vidám. Csak azt látnád végre,hogy egyedül Te hiányzol mellőle! '

'ha megkérdeznéd hogy miért szeretem őt, csak annyit tudnék mondani, azért mert ő ő, én pedig én vagyok.. '

' ha kellek neked, csak kérned kell .. '

' Annyit álmodtam rólad, hogy már nem is vagy valóság .. '

' aki énekelni akar, mindig talál hozzá dalt! .. '

 

' Labdázni hívtalak a kertbe,Azt hittem, utánam jössz, de nem jöttél .. '